Sziasztok!
Norbi nagy valószínűséggel már sütteti magát a napon,a görög tenger hullámai lágyan csiklandozzák a talpát a tengerparton és élvezi a nyári szünetet. :) Személy szerint nekem máris hiányzik,hogy szinte nincs miért felmenjek Facebookra,nincs kinek "hallgassam" a (jó értelemben vett) hülyeségeit,és az is némi csalódottsággal tölt el,hogy ezt a nyarat sem tölthetem vele,mármint,nem találkozhatunk. Nade,nem ez lett volna a mai bejegyzésem fő témája! :)
Nekünk még ezen a héten kell menni suliba,holnap adjuk le a könyveket. Éppen ezért ma kipakoltam a szekrényem,ahol a sulis dolgaimat tartom és pakolgatás közben elgondolkodtam azon,hogy mennyire gyorsan eltelt ez a tanév is.
De hisz` még csak most fejeztem be az általános iskolát,most ballagtam el,tavaly ilyenkor még azon izgultam,hogy milyen lesz a gimis élet,hogy fogom leküzdeni az akadályokat,milyen lesz az osztályom. Hihetetlen...olyan gyorsan elrepült minden,hogy észre sem vettem.
Legszívesebben újrakezdeném ezt a tanévet,és nem azért mert olyan jó volt,sőt akadtak bőven nehezebb időszakok,amikor úgy éreztem,ez nekem már sok,én ezt nem akarom,nem tudom végigcsinálni. De rájöttem,nem szeretném,hogy ilyen gyorsan elteljenek a sulis évek. Azt hiszem,most jött el az a pillanat,amikor visszasírom még az általános iskolai éveket.
Felfoghatatlan,hogy ősztől már 10.-es leszek és aztán már csak 2 év az érettségiig,választanom kell,hogyan tovább...
Tény,hogy nagyon vártam már a nyári szünetet,de most valahogy örülök is neki,meg nem is. Ennyire vegyes érzelmekkel még soha nem gondoltam a sulira,a tanulmányaimra...
Ti hogy vagytok ezzel? Nem érzitek úgy,hogy túl gyorsan telnek az évek,és hamar elrepülnek a sulis tanévek?
